2014. január 13., hétfő

Inszemináció, avagy "alea iacta est"

Sikeresen abszolváltuk az inszeminációt, mérhetetlenül boldog vagyok és úgy érzem minden a legnagyobb rendben velünk.
A pénteki aggodalmaimat szombat reggelre felváltotta a lelkesedés. Végiggondoltam, hogy ennyi esélyünk még soha nem volt, hiszen a spontán hónapokban fogalmunk sem volt jól időzítünk-e, helyükre találnak-e a srácok, a stimulált cikluskövetéses hónapban pedig a tüszőrepesztés után szintén magunkra hagyatkozhattunk csak, hogy magunktól sikerül-e. Most viszont jókor voltunk, jó helyen, a srácokat felturbózták és közvetlenül a méhbe kerültek, kapok sárgatest pótlást és az utóbbi időben nagyon sokat tettem azért, hogy ez a baba megfoganjon (talpreflexológia, diéta, méhpempő, D vitamin, E vitamin, Omega 3, stb.), szóval minden tényező kifejezetten optimális nekünk. Mit számít, hogy bal vagy jobb oldal? Sose lehet tudni... :)

A férjem 8-ra ment leadni a fiúkat, jó másfél órát várt, mire szólították, onnan szerencsére már percek alatt végzett. :) Szegény utólag azért panaszkodott, hogy a földszinti helyiségbe kellett mennie, ahol konkrétan végig hallotta, hogy az ajtó előtt beszélgetnek, mászkálnak, szóval minden volt csak intimitás nem... Aztán ő bement dolgozni (5 perc a munkahelye a BMC-től), és 11-kor jött vissza, amikorra én mentem.
Hamar kaptunk szobát három másik lánnyal együtt (ketten voltunk első inszemesek és volt két lány, akik harmadszor voltak...jajj nagyon drukkolok mindegyiküknek!), utána pedig kezdődött a maratoni várakozás. Végül 13 órakor kerültem be a műtőbe, ahol kettőt pislogtam és már kész is voltam. Ágyra fel, előrecsúszni, lábakat felhúzni, kengyelbe betenni, döntés, majd sóhajtsak. Tágító bent, pici csípés/szúrás (gondolom a méhszájnál), majd Szűcs doktor közölte, hogy kész is vagyunk. Még feküdtem ott egy pár percig megdöntve, jókat szórakozva magamban, hogy csak fejre ne essek, illetve azon járt a fejem, hogy milyen szép helyen fogan a gyerekünk. :) Majd felkelhettem, irány vissza az emeletre a kórterembe, 10 perc fekvés, utána öltözés és vissza Szűcs doktor irodájába. Megkaptam a zárójelentést, felírt 3x1 Utrogestant, 30-án pedig teszt otthon. :)

Az időzítéssel kapcsolatban nagyon bizakodó vagyok, szombat este adtam be a dupla adag tüszőrepesztőt és egész vasárnap azon aggódtam, hogy nehogy túl hamar megrepedjenek a tüszők. Majd miután tegnap semmit nem éreztem az ég világon, ma hajnaltól azon kattogtam, hogy csak repedjenek meg időben. Aztán 11-12 között miközben várakoztam, éreztem a szurkálást, szóval megnyugodtam, a legjobb időben vagyunk.

A kocka el van vetve, bizakodunk és várjuk a 30-át.

5 megjegyzés:

  1. Az a "helyiség" tényleg nem a legintimebb hely sehol sem :) De túlvagytok rajta, Veled bizakodom!!!

    VálaszTörlés
  2. Szupi, szpi, szupi, akkor most jon a neheze, a varakozas :-):-) Minden rendben lesz, hatha a legszerencsesebbek koze tartozol es elsore sikerul :-) :-)
    Ngyon drukkolok :-):-)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon drukkolok! :) Hajrá optimizmus, hajrá sejtecskék! :)

    VálaszTörlés