Cn 2 - stimuláció indul

9 óra előtt nem sokkal érkeztem a BMC-be. Kifejezetten barátságos volt a hangulat, nem volt tömeg, nyüzsgés...voltak páran előttem, de nem tűnt vészesnek. Aztán mégis csak 11-kor végeztem, de nagyobb bajom sose legyen.
Még nem állt vissza az élet a régi kerékvágásba az intézetben, csak Konc tanár úr dolgozott, így ő csinálta nekem az ultrahangot és ő írta elő a stimulálást is. Mától napi 1 Menopur, tüszőrepesztőnek pedig majd Pergnyl-t kapok. Kiváltottam a gyógyszertárban az injekciókat, vettem hozzá fecskendőket + tűket, otthagytam párszáz híján 40.000 Ft-ot, majd vissza a laborosokhoz. Segítőkész volt a hölgy, megmutatta hogy kell majd "összeszerelnem" a dolgokat (oldatot nagy tűvel felszívni, majd a port tartalmazó üvegcsébe tölteni, vegyíteni/összekeverni a kettőt, visszaszívni a nagy tűvel, kicserélni kis tűre, légteleníteni és hasba köldök környékére szúrni...). Az első szurit be is adta, így hivatalosan is elkezdődött a stimuláció! :) Reméljük holnaptól menni fog nekem is, kicsit tartok tőle, de annyian átestek már ezen előttem, nem leszek én sem kivétel, megcsinálom és kész.
1 hét múlva kontroll UH, aztán meglátjuk.

Konc tanár úr egyébként nekem nagyon szimpatikus volt, összegezte a helyzetemet (koromhoz képest kicsit alacsony AMH, bal oldalon elzárt petevezető), kedvesen mondta, hogy egy "jó kis stimulációt kéne akkor csinálni, olyat amiben mindkét petefészekben lesz tüsző". :) Aranyos volt.

Sokan leírták már előttem, de én sem akarok elmenni mellette, hogy alapvetően a BMC nem egy léleksimogató hely, nagyon sok a páciens, futószalag-szerűen mennek a dolgok, de nekem akkor is az az érzésem, hogy értik és teszik a dolgukat, megy ott minden a maga rendjén. Én mindig olyan érzéssel jövök el onnan, hogy jó helyen vagyunk és itt fognak segíteni, hogy kisbabánk legyen. Én elég sok dolognak utána olvastam már eddig is az interneten (amiről tudom, hogy sokaknál -főleg orvosi berkekben- az a vélekedés, hogy az emberek mindent összeolvasnak és tévesen diagnosztizálják magukat meg sokszor okosabbnak képzelik magukat az orvosoknál...), szerintem kellő odafigyeléssel (források, szerzők, stb.) és értelemmel nagyon sok hasznos infót lehet így is szerezni, ami csak a javunkra válhat. Ha nem tájékozódtam volna már eddig is, valószínű lesokkolódnék a BMC-től, hogy mégis mi történik velünk, mi lesz - hogy lesz, de szerencsére nem erről van szó és kicsit még örülök is, hogy itt pörögnek a dolgok, nem szüttyögünk. Arra kell majd figyelni, hogy ha kérdéseink lesznek vagy valami nem világos, akkor igenis kérdezni kell és nem hagyni magunkat lerázni (nem mintha eddig tapasztaltam volna ilyesmit...egész egyszerűen szerintem ők úgy vannak vele, hogy ha nem kérdezel, akkor biztos képben vagy).

Itt tartunk, holnap délután/este kezdem magam szúrni. :)