BMC - Nr.2.

Csütörtök délelőttömet a BMC vendégszeretetét élvezve töltöttem, és meg kell hogy mondjam a végeláthatatlan várakozás, sorban állás és miegyéb ellenére én (most is) esküszöm jól éreztem magam ott! Nem tudom megfogalmazni mitől, de valami hihetetlen nyugalom száll meg ott mindig. Még ha odaérkezésemkor (07:55) az épületen kívül, a kertben kanyarog is a sor (!), ha első perctől kezdve látom is, hogy jó hosszú menet lesz, valahogy nem tud kizökkenteni. Sőt. Én, aki egyébként meggyőződésem, hogy antiszociális vagyok, ott mást se csinálok, mint mosolygok mindenkire és türelmesen várom a soromat.
Valahogy azt érzem, hogy jó helyen vagyok és ott kell lennem, mert ők fognak segíteni, hogy babánk legyen. (de ez nem feltétlenül tudatos, ezt most így utólag raktam csak össze, ott tényleg csak annyi volt, hogy jól érzem magam...)
Na akkor az ömlengős érzelmi rész után a lényeg.
Közel másfél órás sorban állás és várakozás után átmentem a főépületbe, letudtam a vérvételt (21. cn + teljes labor, HIV és társai), majd visszamentem a BMC épületébe és beültem az 1. emeleti váróba ultrahangra. Még a vérvételes beutalóim kiadásakor megkérdezte a recepciós hölgy (fogalmam sincs mi a titulusa, de ódákat tudnék zengeni arról, hogy micsoda hajtásban dolgozik, szervez, százfelé áll a feje mégis van pár kedves szava, szóval le a kalappal na), hogy melyik orvoshoz szeretnénk kerülni. Nos elég váratlanul ért a kérdés, ezen még nem sokat gondolkoztam. Valahogy úgy voltam vele, hogy majd eldöntik ők, végülis mindegyik a dolgát végzi legjobb belátása szerint, Konc ugye nagy guru de hát mégiscsak főorvos, biztos nagyon elfoglalt, fogalmam nem volt... illetve de... Szűcs doktorhoz lenne épp némi protekcióm (egyik kollégám révén, meg is adta a mobilszámát de eddig nem akartam felhívni, hiszen még csak a kivizsgálásoknál tartunk, mit tudtam én, hogy ez már szükséges?), szóval ő benne volt a tudatomban, hogy esetleg, de igazából én ezt a véletlenre bíztam volna... aztán az asszisztensnő magától kérdezi, hogy mit szólnék Szűcs doktorhoz? Ezt jelnek vettem, mondtam legyen. :)
Szóval a vérvétel után leültem Szűcs doktor ajtaja előtt sokadmagammal, hogy sort kerítsünk az ultrahangra...majd az asszisztensnő mindenki nevét elsorolja előttem, csak az én mappám nincs a kezében...és hiába ültem végig a sort, engem nem szólítottak...aztán elment a doktor úr is és az asszisztensnő is, én meg ott ültem egymagamban a váróban... ezek után már majdnem mentem volna vissza a földszintre kérdezősködni a recepción, hogy mégis mi lesz velem, mire visszajött az asszisztensnő, hogy ne haragudjak, de a Szűcs doktor úrnak halaszthatatlan dolga akadt, nem fog tudni megvizsgálni, helyette egy másik dokihoz kerülök. Így kerültem vissza az idős dokihoz, aki az első konzultációnál felvette az adatainkat (szégyen, de a nevét még mindig nem tudom)... megvizsgált, minden rendben, nyálkahártya szép vastag, ovuláció megvolt, bal és jobb oldalon is pár apró tüsző (gondolom a következő ciklusokra készülődnek).
Kérdeztem, hogy esetleg meg tudnák-e mondani, hogy a múltkori, 4. ciklusnapi hormoneredményeim milyenek lettek, mennyi volt az FSH-m, de az asszisztensnő elég hamar leszerelt, majd a következő konzultáción Szűcs doktorral megbeszélhetem... (talán jobb is, ha nem idegesítem magam:)
És jöjjön a kevésbé pozitív része annak a napnak. Az ultrahang után siettem is időpontot kérni Szűcs doktor úrhoz, merthogy már csak az a bizonyos konzultáció van hátra, ahol átbeszéljük az összes leletünket és megtudjuk mik a kilátások (férjem ugye jövő héten megy spermavizsgálatra és vérvételre, aztán kész vagyunk). Mikorra kaptunk időpontot? December 4... :( Ugyan a decemberi ciklusom valamikor pont akkor indul majd (5-6. körül), de kétlem, hogy a nagy ünnepek előtti hajrában belevágnánk bármibe is, szóval meg kell emésztenem, hogy ebből már csak január lesz...
De nem baj, elfogadtam, addig is szedem a vitaminokat, járok a talpreflexológushoz, igyekszem testben és lélekben is a jövő évre készülni, amikor biztosan eljön a mi időnk.