10 hét + 2 nap

Tegnap délután ismét Szűcs doktornál jártunk, ez volt az utolsó látogatásunk nála. Megmoziztuk a kis drágánkat, aki esküszöm integetett a kezével, a doki is mosolygott rajta! Hát meg kell zabálni, de komolyan!
Persze sztárfotót is kaptunk (ahogy eddig is, csak azokon még elég kis homályos foltocskák látszódtak). Nem tudok betelni vele.

Tegnap volt 10 hetes + 2 napos a terhesség, a babának 34 mm az ülőmagassága és szépen kalimpál a szíve.
A hematóma szerencsére felszívódott, így abbahagyhatom a Rutascorbint és hétvégén az Utrogestant is.

Következő lépés az orvos-választás (tudom-tudom megcsúsztunk kicsit, de a genetikai UH-ra már bejelentkeztem az Istenhegyire, szóval azért annyira nem vagyok gondatlan kismama:), merthogy Szűcs doktor nem vállal terhesgondozást és szüléslevezetést. Pedig már úgy megszoktam, hogy mindig hozzá megyünk, szívesen maradtam volna nála.

Április 2-án irány az Isenhegyi géndiagnosztika, addig pedig tiszteletemet teszem a védőnőnél, elmegyek vérvételre és persze keresek most már orvost.

Lányos zavaromban (és persze a határtalan boldogságban, hogy láttam a kisbabánkat) elfelejtettem fizetni a vizsgálat után. Egy óra múlva jutott eszembe, szerencsére még nem voltam a város másik felén, hívtam is egyből Szűcs doktort, aki nagyon hálás volt, hogy visszamentem (konkrétan ő is elfelejtette...). Ennyit a terhességgel járó feledékenységről. Ma reggel a férjem kocsikulcsával akartam elindulni dolgozni, és csak az autóm előtt állva esett le, hogy az bizony nem fogja kinyitni és elindítani a járgányt. Tegnap elfelejtettem megenni az ebédre hozott salátát, és sorolhatnám még hány dolog esik ki a fejemből manapság.
De kit érdekel, mikor egy ilyen kis drágaság növekszik a pocakomban, akivel október elején találkozunk, nem igaz?:)